GeGe Portré – Eddigi élete

A budapesti Gege aka 6363 sokak számára ismerős lehet a hazai hallgatók közül, ha másról nem, legelső felkapottabb internetes megjelenés egyikéről biztosan, a Rímbiózis nevű formáció, melynek tagjai: az Adrenalin (Gege & Peety), az ATF (ArtOne & Lot) és NB) égisze alatt. Ez utóbbi 2015-ben komoly sikerekre és elismerésre tett szert a Ki Mit Tube verseny során, amelyet “Nyelvcsalád” című – 2014-es – nagylemezük után méltán meg is érdemeltek. Stílusuk védjegyévé váltak a progresszív ütemek, a sokrétű rímképletek és szójátékok, valamint a választott témák abszolút kicsavarása és szokatlan végletről megragadása – ez a felállás minden tagjára érvényes. Gege az ezt követően elstartoló szóló karrierje során is ezen recept alapján indult útnak és tett tanúbizonyságot arról, hogy nem csak, hogy kívülről-belülről ismeri az összes Akkezdet Phiai szöveget, de le is vonta belőlük a tanulságot, illetve kiválóan használta azokat inspirációnak saját ars poeticája megalkotásához.

Gege (Rímbiózis – Adrenalin) HOT16

“Bármelyik szó lehet komplex tusé, mert a jelentés mindig a kontextusé”
Első önálló nagylemeze 2015 végén látta meg a napvilágot, amely “Borító” címmel jelent meg, olyan vendégelőadók közreműködésében (a Rímbiózis tagjain felül), mint a freestyle rap, majd később slam poetry körökből ismert és elismert Indiana, a mai Slow Village tagjai közül Goulasch és Tink, a Stereo Kollektív, Oriza vagy a CK-s NickName és FakaPoe közös formációja, a PoeNick.

Ugyan stílusa ekkor még nem teljesen kristályosodott ki, már levonható volt belőle mindaz, ami azóta is meghatározza a karrierjét: gondolkodós, sokszor pikírten vicces, helyenként gúnyos és aktuális szövegek, szójátékok, amelyek az egyént körülvevő világon át az elmélázósabb, filózósabb témákig mindent górcső alá helyeznek. Noha szólóelőadóként bemutatkozó anyagról van szó, ám az leszögezhető, hogy Gege évek alatt kifejlesztett technikája – az adott lehetőségekhez mérten – már ekkor megmutatkozott. A főként bólogatós, klasszikusabb Boombap hangzáshoz kiválóan igazította a flowkat, akár lassú, már-már mesélős, akár végletekig hadarós, szinte darálásba átfolyó előadásmódot választott – ezt pedig az impozánsan belőtt közreműködői lista csak még színesebbé tette. Érdemes a sokaságból kiemelni a “Csak hangzás”, illetve “Csak szavak” című dalokat, amelyek ugyan nem a lemez legelején és legvégén találhatóak, végighallgatva azonban a hanganyagot mégis egyfajta keretet képeznek mindazon nehézsúlyú mondanivaló köré, amellyel Gege operál ezen a 21 számos debütáláson.

Kiváló összefoglalója ez a két szám annak, hogy ugyan még mindig a csontig rágott klisék világát éli a magyar rapszcéna java, ám továbbra is van létjogosultsága az értelmiségi(bb) közlendőnek, valamint a mélyebb tematikának, illetve szimbólumrendszernek. Ennek ellenére az is tökéletesen kiérezhető, hogy a legnagyobb tisztelettel és alázattal van a műfaj és a hazai szcéna iránt, mindez pedig az “Így írok én” című számában öltött testet – elég összeszámolni azt a temérdek utalást és kiforgatott idézetet a hazai előadóktól, amelyeket kölcsönvett és felhasznált, Siska Finuccsitól egészen a Mulató Aztékokig. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a “Borító” összes alapzenéjéért, valamint a mixért és maszteringért szintén ő maga felelt.

Gege – Így írok én

“Ezek szójátékok, nem csak játék szavak”

Gege következő nagy megmozdulására 2016 augusztusáig kellett várni, amikor is a Slanguage kollektíva alatt megjelentette “Nyelvészet” című mixtape-jét a, amely előző projektjéhez képest egy sokkal kevésbé kötött, játékosabb köntöst kapott, mind tematika, mind konkrét szövegek tekintetében. A produceri– és utómunkákat ezúttal is ő végezte, a tape hangzásvilága pedig továbbra is tősgyökeres Boombap alapokra támaszkodik, ám a sample-búvárkodás némileg koherensebb egészet eredményezett, mint a “Borító” esetében. Gege szövegvilága ezen a 9 zenés dalcsokron mutatta ki igazán a foga fehérjét, gyakorlatilag elejétől a végéig egy óda a magyar nyelv sokszínűségéhez.

A korábbiaknál is bonyolultabb rímképletek, változatos flow-k és kiforgatott szóösszetételek jellemzik a “Nyelvészet” teljes egészét, amelyet szinte biztos, hogy nem elég egyszer végighallgatni, hogy minden sor mögé láthasson a hallgató. Közreműködőkben ezúttal sincs hiány: az anyag legismertebb szólója kétségkívül a BusaPistával közös “Dadogó”, amely klippes megjelenést is kapott, de fellelhető a Mocskos Márkából ismert N-Dee, illetve a lemezt egy 18 MC-s posse track zárja, ahol Gege több korábbi kollaborátora mellett feltűnik például az akkori Slanguage-et erősítő Soul A New (Zial & Lio), a főként alapzenéiről ismert Bloo Blasco és a K’pzavar (Déé & Signo) is. A teljes mixtape annyira tömény és sokrétű, hogy nehéz lenne belőle bármely számot kiemelni, az “Összetett” című alkotás azonban említést érdemel, remekül szummázza, hogy mi is lehetett a szándéka Gegének ezzel a projekttel. Annyi biztosan kijelenthető, hogy a “Nyelvészet” nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyre nagyobb teret és figyelmet nyerjen az underground közegben, amelyből választékos szókincsének, brutális lexikális tudásának és szokatlan rímtechnikájának köszönhetően már ekkor kitűnt.

“Új korba, új nyelven egy új krónikás”

Gege 2017 végén ismét emelte a tétet harmadik szólólemezével, amely – ha a borítón díszelgő logóról nem lenne teljesen evidens – továbbra is a Slanguage labelt erősítette. A “Dokumentum” egyfajta lezárásaként is értelmezhető a klasszikus underground boombap korszakának, kicsúcsosodása mindannak, amit eddig adott a nagyérdeműnek, így téve teljessé a klasszikus, itthon túlnyomórészt megszokott hangzásra épülő trilógiát. Ez a korong egy ismét gigászi terjedelmű, kerek 20 számra nyúló szóhadjárat, amely kiválóan ötvözi mindazt, amit Gegétől eddig megszokhattunk és hallhattunk, elegyíti a két előző projekt stílusjegyeit és némileg túl is nő azokon. A címadó “Dokumentum” track ezúttal is egy remek origója mindannak, amit hallhatunk, azonban a lemezen megforduló témák egy része sokkal konkrétabban belemerül a közéletbe, nem véletlen, hogy a “Kelet” című klippes dalt még az AKPH is elismerően osztotta tovább a Facebookon. Persze, nem ez az egyetlen szakmabeli dicsőség, amellyel Gege büszkélkedhet, hiszen a “Dokumentum” temérdek eddig megszokott és jónéhány közismert vendégelőadóval is gazdagodott. Olyan, a magyar rapközegben sokat bizonyított nevek tűnnek fel egy-egy verzével, mint Phat a Bloose Broavazból, Zenk az NKS-ből, a DSP vagy a Sör És Fű – sőt, még a karrierje kezdetén járó Krúbit is elcspíhetik a hallgatók, akinek a lemezén pedig Gege szerepel. Beatek terén is hasonlóan változatos a felhozatal: a Gege által összehegesztett alapok mellett WaTa, N-Dee, pHLaT, The Drumlord, Artfool Dodger, Lezser és DJ Bobby Max ütemek tarkítják a mezőnyt. Külön kiemelkedő, hogy a zenék között ezúttal a megszokottnál is jobban érzékelhető a szintézis, egy átgondoltabb, letisztultabb, mégis pofátlanul szókimondó és húsbavágóan valóságos koncepció érhető tetten, a bonyolult szövegvilág és rímformák pedig ezt kiválóan megkoronázzák. Gege eddigre már a hazai slam poetry világában is jócskán megvetette a lábát, a “Dokumentum” pedig már árulkodó jele volt annak, hogy ebből a hangzásból sokkal többet ezen a szinten már nem lehet kihozni. Ez be is bizonyosodott, hiszen ezt követően új szelek kezdtek fújni az előadó háza táján.

Gege – KultúrTróger [OFFICIAL MUSIC VIDEO]

“Ha keresnétek, már untam MO-t, Amerikába mentem”

Az előző szekció zárómondata nem is lehetne igazabb, hiszen a “Dokumentum” éra idején Gege már javában dolgozott egy kisebb lélegzetvételű, de nem kevésbé avantgárd lemezen, amely 2018 szeptemberében napvilágot is látott, ez a “Csapda”. A címválasztás már elég egyértelművé teszi, hogy a végletekig kifacsart “oldschool” sémákat levetve, ezúttal egy újvonalas, ízig-vérig Trap lemezről van szó, annak minden olyan velejárójával, mint a törtütemek, húzós basszussávok, gyakori tripletekre épülő szöveg, sűrű adlibek és természetesen az autotune. Na persze, a Gegétől megszokott hozzáállás ezúttal is tetten érhető, hiszen megfogta az amerikai trendingben megszokott témavilágot, amely az önfényezésre, pénzre, látszatra és látványra épül és úgy forgatta ki ezeket a dalokban, ahogy azok kishazánk elszegényedő, elbutuló és gyakran szemérmetlenül képmutató társadalmában ismeretesek. Ezen gondolatív mentén születhetett meg például egy olyan dal, mint a “Kicsiben”, amely Lil Pump világhírű “Gucci Gang” című zenéjét figurázza ki, ennek pedig a videóanyag (avagy offo$ video) kiváló aláfestése és metaforája: az említett Lil Pump sláger klipje fejjel lefelé és visszafelé lejátszva, fekete-fehér szűrővel ellátva. Ez már magában elég jól szimbolizálja, hogy a magyar Trap sosem lehet amerikai, maximum egy fejére borított Frankenstein-változata annak. Hogyan is beszélhetnénk (főleg független underground zenészként) hitelesen egy olyan országban pénzkötegekről, lazaságról és az ezekből fakadó szabadságérzetről, ahol a társadalmi értékrendbe belefér a gyűlöletkeltés, az emberek arcátlan kizsákmányolása, valamint a lakosság ebből fakadó frusztrációja és örök elégedetlensége. Gege összes projektje közül talán ez a leginkább kritikus, mindegy, hogy a szociális hierarchia mely lépcsőfokát nézzük, minden problémára és problémát generáló jelenségre reflektál a projekt a modern egzisztenciális lét összes buktatóját bemutatva. Annyira új irány ez, hogy megteremtette Gege számára a G€G€ alteregót, amelyet, ha dalcímek előtt lát az ember, már le tudja vonni a következtetést, hogy valószínűleg Trap zsánerbe sorolható muzsika következik. Ennek megfelelően, a “Csapda” produceri oldala is merőben megváltozott, Gege számára ezúttal olyan hazai beatmakerek szolgáltattak alapokat, mint Sippor, Bloo Blasco q.ltur és Tzapa (utóbbi kettőt a hazai Trap műfaj kedvelőinek talán nem kell anniyra bemutatni). Noha voltak, akik nem tudtak azonosulni ezzel az új hangzással, az kimondható, hogy Gege elég komoly méretű friss közönséget tudott bevonzani ezzel a kislemezzel, amely például olyan privilégiumokat eredményezett, mint a Trap Hungary (mára Trapház) mixtape-en való szereplés. Innentől kezdve pedig a szóló megjelenések is jellemzőek voltak újvonalas köntösben (a szcénabeli megszokásokhoz híven felbukkant egy-két soundcloud-exkluzív is).

“A létezéstől eljutok a vagyogatásig”

Általában, ha valami sikeressé kovácsolható, arról szokássá válik lerántani az utolsó bőrt is, ám egy meredek stílusváltást követően Gege ismét meghúzta a váratlant és három Boombap, illetve egy Trap lemez után 2020-as hanganyagával ezúttal lo-fi vizekre evezett. Az “Út” kétségkívül egy hatalmas mérföldkő, az eddigi legjobbn letisztult, legprofibb hangzás, amit tőle hallhatunk és ugyan a címválasztás talán nem ezt sejteti, de a Gege karrierjét követő hallgatók nagyrésze megegyezik abban, hogy itt ért célba mindazzal, amit az elmúlt 10 év során magával cipelt zeneileg. A lemez tematikája valóban egy utat ölel fel, egy kiváló Soundtrack, ha úton van az ember és van ideje gondolkodni és megélni a pillanatot, emellett pedig egy kiváló önismereti túra is. A legintimebb koncepciókat tartalmazza az album, amelyek így, egy csokorba szedve szoros együttműködésben hatnak a hallgatóra, legyen szó akár a “N U L L 2 4” ábrándos-melankolikus tónusáról, akár a Lil Frakkal közös “E N G E D” vagy a “S É T A” filozofikusabb mondanivalójáról. Mindezek mellett azért bőven van egy mögöttesebb árnyoldala is mindannak, ami történik, ezeket pedig a “V A N”, az Sör és Fű közreműködésében készült “Ű Z Ő”, illetve a már szinte nyomasztó “N É Z D” remekül bemutatja. Az “Út” valódi különlegessége nem az agyoncsavart flowkban, a brutális keverésnek köszönhető hangzásvilágban (ezért a DJ Zomblaze által fémjelzett ASAN Studio kezeskedett) vagy a jól összeválogatott beatekben (kiemelendő csnts és StackOne munkája) keresendő, noha természetesen ezek is hozzájárulnak a recepthez. Sokkal fontosabb az atmoszféra és a hangulatteremtés, illetve az adott hangulatok leírása, amelyben Gegét kiválóan megsegítette költői eszköztára. Nagyon felnőtt hanganyag, értő közönségnek, emellett pedig a legösszeszedettebb, amit tőle hallhattunk ezidáig. Ugyan még csak az évtized elején tartunk, ám nem lenne meglepő, ha sokak 2020-as évekből összeszedett top 10-es listájában helyet kapna – amelyet meg is érdemel.

6363 – H0L V4N közr. Ress (OFFICIAL MUSIC VIDEO)

Gege ezt követően leginkább egy kis pihenőre, közreműködésekre és fellépések lebonyolítására szánta idejét, nemrégiben pedig megjelent a némileg populárisabb hangzásvilágot (de megszokott mondandót nem mellőző) képviselő H0L V4N c. single-je, amelyben elmondja, hogy már A-tól Z-ig megírt mindent – de hol van a zsé? Amellett, hogy ez természetesen egy fricska annak irányába, hogy nem ebből fog meggazdagodni, azt is jelzi, hogy bőven nem ért még karrierje végére. Amennyiben helyesek a felvetések, ismét egy új albumon dolgozik, az árulkodó hashtagek pedig arra engednek következtetni, hogy ennek címe Metamatika lesz, ehhez pedig stílszerűen a nevét is megváltozta, a publikált zenéit mostantól 6363-ként, azonban ugyanúgy Gege olvasatban lelhetik fel az érdeklődők. Mindezek mellé elférne egy Adrenalin visszatérés is jövőre, Peety társaságában. Kíváncsian várjuk az újdonságokat!

Szerző: Trén

Korábbi Gege hírek

2018. 09. – Gege – Csapda

Megjelent Gege Csapda című száma, amely a rapper szerint az alternatív bölcsész hiphop kategóriájába tartozik a hiphop műfaján belül.

Maga a videóklip egy olcsó költségvetésű saját képi anyag, egy ” utcai videóklip” amelyben Gege nagyon jó rímekbe, és hasonlatokba elhelyezett társadalomkritikus szövegei egy sajátos miliőt adnak az egész dalnak.

Jó hasonlatok, jó ellentétpárok fedezhetők fel a dal szövegében,

tehát összességében ugyan, de valóban az alternatívabb irányba megy el, de érdekes alternatív színfoltja a magyar UG hiphopnak.

Itt tudjátok meghallgatni.