Napszemüvegek
Egyes források szerint a napszemüveg evolúcióját a kínaiak indították útjára, bár mai feltételezések szerint a színes, csiszolt üvegeket inkább csak a nekik tulajdonított mágikus erő miatt viselték, nem pedig szemük védelmére.
Az inuitok már több ezer éve szarvasagancsból készített, keskeny nyílással ellátott „napszemüveget” viseltek a hóvakság elkerülésére.
A napszemüveg használata csak akkor terjedt el, amikor az olvasáshoz használt szemüvegek végre elnyerték hordható formájukat. Az ugyanis, hogy a szemüveget a fülünk segítségével rögzítsük, csak a sokadik volt az ötletek sorában: korábban vastag bőrszíjjal próbálták a fejhez erősíteni, kalapra vagy más fejfedőre rögzítették. A mai, száras szemüveg csak a 18. században vált általánossá. A napsugárzás egy bizonyos része, az ibolyántúli sugárzás nemcsak a bőrt, hanem a szemet is károsíthatja. Tudományos bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a szemet érő túlzott napsugárzás az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog kialakulásának fontos kockázati tényezője. A színlátás vagy az éjszakai látás károsodása, a szem felszínének gyulladása, a szemkörnyéki bőr korai elöregedése, sőt a bőr vagy a szem belsejének daganata is kialakulhat, amennyiben túl sok napfény éri a szemet.
A jó minőségű napszemüveg (amit a tökéletes UV-szűrés és az arc vonalához simuló, teljes védelmet nyújtó fazon jellemez), amelyet széles karimájú kalap vagy sildes sapka viselése egészíthet ki, megfelelő védelmet nyújt a nap káros sugarai ellen. Egy jól takaró napszemüveg véd a levegőben lebegő por, piszok szemcsék és allergiát okozó részecskék ellen is.
Mind a(z) 3 találat megjelenítve